Használja a felső sávban levő keresőnket, hogy a lehető leggyorsabban megtalálja amit szeretne!
arrow-up

Gázkazán

Részletes kereső megnyitása

Szűkítse a találati listát

- Ft
- kW
1-12 termék. ÖSSZESEN: 431
A
Ingyen szállítjuk Ariston Clas Premium EVO 24 EU ERP kondenzációs gázkazán kombi
Akciós ár: Ariston Clas Premium EVO 24 EU ERP kondenzációs gázkazán kombi Ft
Régi ár: 273 134 Ft
Azonnal elvihető
Akció
A
Ingyen szállítjuk Ariston Genus Premium Evo 24 EU ERP fali kondenzációs gázkazán kombi
Akciós ár: Ariston Genus Premium Evo 24 EU ERP fali kondenzációs gázkazán kombi Ft
Régi ár: 313 998 Ft
Azonnal elvihető
Akció
Akció
Akció
A
Ingyen szállítjuk Viessmann Vitodens 100-W 26KW EU ERP fűtő kondenzációs gázkazán
Akciós ár: Viessmann Vitodens 100-W 26KW EU ERP fűtő kondenzációs gázkazán Ft
Régi ár: 402 041 Ft
Azonnal elvihető
Akció
B
Bosch Condens 2000 W ZWB 24-1 RE fali kondenzációs kombi gázkazán EU ERP
Akciós ár: Bosch Condens 2000 W ZWB 24-1 RE fali kondenzációs kombi gázkazán EU ERP Ft
Régi ár: 236 088 Ft
Azonnal elvihető
Akció

GÁZKAZÁN TÍPUSOK ÉS A GÁZKAZÁN TÖRTÉNETE

A gázkazán elterjedése és kialakulása

A vidéki házakban kemence vagy sparhelt, a városi lakásokban általában vaskályha vagy cserépkályha volt a háború előtt elterjedt fűtési mód. Központi fűtés csak fejlett középületekben illetve magán villaépületekben jelent meg. A középületekben általában öntöttvas radiátorokkal szerelt és gőzzel működő központi fűtési rendszerek voltak az elterjedtek. A hőenergiát szén, illetve koksz elégetése biztosította.

Mikor elsősorban a városokban kezdett elterjedni a gázellátás, a bérházak cserépkályháiba egyre több helyen szereltek „Héra” típusú gázégő fejet. A gázégő az egész kályhát jól átmelegítette, sőt szabályozni is megfelelően lehetett. Ezzel a megoldással meg lehetett szabadulni a szénhordás és hamuzás munkájától, bár mai szemmel nézve csak viszonylagos komfortot biztosított. Az alternatívát jelentő olajkályhák helyett a gázkonvektorok megjelenése és felszerelése adott hasonló könnyebbséget. Sok lakásban második lépésben a cserépkályha elbontását követően is a gázkonvektor felszerelése mellett döntöttek a helytakarékosság és a szobánkénti hőmérséklet szabályozhatóság miatt.

A rendszerváltás előtti évtizedekben vidéken a széntüzelésű vagy olajkályha mellett a szilárd tüzelésű kazánnal, karvastagságú vascsövekkel és tagos radiátorokkal szerelt központi fűtés terjedt el.

Mikor megérkezett a gázvezeték, a régi kazán készülékeket általában nem dobták ki, hanem beleépítettek egy gázégőfejet. Így viszonylag kis átalakítással meg tudták oldani a feladatot – a viszonylag gyenge hatásfok az olcsó gázáraknak köszönhetően nem jelentett problémát – s a kazán meghibásodásáig általában így is maradt. Utána azonban már „igazi” gázkazán, ÉTI vagy pl. HŐTERM gyártmányú hazai gázkazán került beépítésre. A fűtési rendszer általában lényegileg megmaradt, a gravitációs fűtés miatti vastag csövek és a radiátorok változatlanok maradtak azzal a kiegészítéssel, hogy már szivattyú keringtette a vizet.

A fali gázkazán megjelenése

A társasházi lakásokban a gázkonvektorokhoz képest az igazán új és népszerű megoldás a fali gázkazán lett. A benne elhelyezett keringtető szivattyú miatt – ami a vizet cirkuláltatta – cirkónak nevezték el. A cirkófűtés valójában a mai kéményes fali gázkazánnal működő egyedi központi fűtés szinonimája volt. Hallatlanul nagy változást jelentett, mert a gázfűtés komfortját – a lakásonkénti egyedi termosztátos szabályozást - és a kényelmet is egyaránt nyújtotta. Mindezt elfogadható méret és esztétikus külső megjelenés mellet, ami egyáltalán lehetővé tette egy városi lakás szűk előszobájában vagy fürdőszobájában való elhelyezését. Az első cirkó gázkazánok még nem voltak felszerelve tágulási tartállyal, azt a fűtési rendszerre külön kellett felszerelni.

A fűtés mellett a melegvíz-ellátást általában HAJDU villanybojler biztosította, bár később elterjedt a gáz vízmelegítők alkalmazása is. A FÉG gyár vízmelegítői vagy a HÉVIZ készülékek szinte minden fürdőszobában megtalálhatóak voltak.

Biztonsági problémát a kémények jelentettek, mert a gáztüzelésnél – különösen, ha egy kéménykürtőbe több gázkazán is be volt kötve – sajnos kedvezőtlen körülmények esetén kialakulhatott füstgáz visszaáramlás és szénmonoxid mérgezés is. Sok helyen a fürdőszobában elhelyezett cirkó vagy vízmelegítő miatt a gázmeós szakember megkövetelte, hogy az ajtólapból alul és felül vágjanak ki szellőző nyílást, így biztosítva a megfelelő légcserét a helyiségben.

Általános probléma volt, – néha még napjainkban is találkoznak a szervizesek ezzel – hogy nagy erejű konyhai elszívó ventillátort szerelnek fel olyan lakásba, ahol kéményes gázkazán vagy vízmelegítő üzemel. Az ilyen párhuzamos megoldás szigorúan tilos, mert füstgáz visszaáramlást és mérgezést okozhat. A megoldás a szigorúbb hatósági ellenőrzés, a kémények kibélelése és a korszerű vészjelző, szénmonoxid riasztó berendezések megjelenése volt.

Az ionizációs gyújtás, mely az őrlángot váltotta fel, komoly újdonságnak számított. A korszerű nyugati gázkészülékek már ezzel kerültek piacra és naponta kb. egy zuhanyozásra elegendő hőenergiát képesek voltak megtakarítani. Üzembiztonságuk is jobb volt, viharos időben nem kellett tartani attól, hogy az őrlángot elfújja a szél. Az ionos megoldás alkalmazása azonban elektromos hálózati bekötést igényelt, ezért az átfolyós gáz vízmelegítő készülékek általában megmaradtak őrlángos kivitelűnek. Persze létezik elemes gyújtás is, ami lehetővé teszi a vízmelegítők ionizációs gyújtását, de magasabb ára miatt ez csak napjainkban terjed el…

A zárt égésterű gázkazán

A kéményes gázkazánoknak a nyitott égéstérből adód nyilvánvaló biztonsági kockázaton felül van még egy problémája: a kémény vesztesége. A kéményen keresztül gravitációs alapon a kéménykürtőben létrejövő huzat segítségével távozik az égéstermék. Ez a huzat azonban akkor is működik, amikor a készülék a termosztát utasítására éppen ki van kapcsolva. Ilyenkor a kéményen keresztül a drága pénzen felfűtött levegő áramlik ki a lakásból, jelentős hő veszteséget produkálva. Emellett még hosszú bélelt gázkéményre is van szükség a működtetéshez. Adta magát a dolog, hogy a gázkonvektorokhoz hasonlóan egyszerű fali kivezetést alkalmazzanak a költséges és alkalmanként veszélyes kémény helyett. Ez eleinte csak egy egyszerű fali átvezető szett volt, a konvektorokhoz hasonlóan „parapet” néven.

A nyugati márkák már korszerűbb, hőálló ventillátorral és koncentrikus duplafalú csőből álló füstgázelvezető rendszerrel látták el termékeiket. Ezeket a rendszereket a kényszer áramoltatott égéstermék miatt már ki lehetett vezetni távolabbi ponton is a homlokzatra, vagy akár a tetősíkon kívülre is. A „turbós” gázkazán elnevezés tehát a beépített ventillátorra utal, ami a füstgázokat nyomja ki a kéményen. Ezek a készülékek természetesen már ionizációs gyújtással, fejlett elektronikával és többféle alap kialakítással rendelkeznek. A zárt égéstér következtében a meghatározó biztonsági problémát – a szénmonoxid mérgezés lehetőségét – alapvetően ki lehet zárni. Az égéstér nincs fizikai összeköttetésben a lakótérrel, a füstgázokat ventillátorral nyomja ki a külső térbe és az égéshez szükséges oxigént is innen veszi. Biztonságos és nincs kémény veszteség sem a zárt égésterű gázkazán használatánál.

Az 2016 nyarán életbe lépő új környezetvédelmi EU-s ERP rendelet azonban magas hatásfokot ír elő a zárt égésterű gázkészülékek esetén. Az ilyen magas hatásfokot lényegében csak a kondenzációs kazán képes teljesíteni, vagy az olyan „fél kondenzációs” készülékek, amik a normál felépítés elemei mellet tartalmaznak még egy plusz hőcserélőt is, ami az égéstermékből is nyer ki hőenergiát. Ezek a készülékek a szabályozás szülte kényszer miatt jöttek létre, kazántestük nem a jellegzetes kondenzációs formát mutatja, hanem a hagyományos régi alakot.

MIKA mini kazánok

A kisebb alapterületű ingatlanok esetén nagyon indokolt egy olyan mini gázkazán alkalmazása, ami a régi gázkonvektor helyére felszerelve képes még néhány radiátort is ellátni. Emellett a magyar szabályozás és az alacsony átlagjövedelem miatt nagyon komoly megterhelést jelent a felhasználóknak a kémény problémája is.

Ha létezik gyárilag olyan konvektor – van ilyen, magyar fejlesztésben létrehozták és meglepő sikere van – akkor megoldást jelent sok kis lakás, házrész fűtésére. Általában a régi konvektor helyére szerelik fel, és a lakás távolabbi részeibe is eljut a meleg, komfortosabbá válik a fűtés. Nem kell külön elektromos fűtés a fürdőszobába, lehet radiátor a konyhában is. Alacsony 6 kW körüli hő teljesítménye miatt az új ERP rendelet pedig nem vonatkozik rá…

A kondenzációs gázkazán

A kondenzációs gázkazán már egy viszonylag régi találmány. Működési elve évtizedek óta ismert, de eddig inkább az volt a jellemző, hogy olyan üzemállapotot kell fenntartani, ami elkerülhetővé teszi a károsnak kikiáltott kondenzációs páralecsapódást a kéményben és a gázkazán belsejében. A hagyományos gázkazánok működtetése során ügyelni kellett arra, hogy ne legyen alacsony hőmérsékletű az előremenő víz, mert így a távozó füstgázból képes a savas, maró hatású kondenzátum visszacsorogni a készülékbe és károsítani azt, ill. a kéményt.

Az igazi kondenzációs kazán pont ezt a jelenséget használja ki és igen magas hatásfok elérésére ad lehetőséget. A füstgázokban lévő rejtett hő kihasználásával kb. 20 – 25% hatásfokjavulás érhető el kedvező üzemeltetési körülmények között. A jó hatásfokkal üzemelő kondenzációs gázkazán távozó égésterméke csak 45 0C körüli, mert a benne lévő pára kicsapatásával a magasabb hőmérsékletű füstgáz energiája is még kinyerhető.

A kondenzáció jelensége azonban csak bizonyos hőmérséklet tartományban működik. Ha a kazán magas teljesítménnyel üzemel, a füstgázok hőmérséklete megemelkedik és a kondenzáció jelensége már nem képes létrejönni. A készülék ilyenkor is jó hatásfokkal üzemel – de csak egy hagyományos zárt égésterű kazán hatásfokával – s ha csökken az égés intenzitása, újra elkezdődik a kondenzáció. A működtetés szempontjából ezért előnyösebb, ha nagy felületű padló vagy falfűtés üzemel, vagy a működést kiegyensúlyozó hatású külső hőmérsékletérzékelős vezérlés van beépítve. Figyelni kell azonban a folyamatosan termelődő kondenzvíz elvezetésére. Nem elegendő valamilyen kis edény aláhelyezve a készüléknek, mert megtelik hamar. Ha jól üzemel e készülék, a kondenzátum folyamatosan csordogál a készülékből kivezetett gégecsövön. A kondenzvizet be kell kötni a csatornába, vagy alagsori elhelyezkedés esetén spec. szivattyú segítségével a csatornába be ill. fel  kell nyomni. A nagy teljesítményű ipari gázkazánok kondenzátumát nem lehet közvetlenül belekötni a szennycsatornába, csak semlegesítés után, mert savas kémhatása miatt környezetszennyező! E miatt a savas kémhatás miatt a kondenzációs füstgáz elvezető rendszerek középen műanyag csövet tartalmaznak, a régi turbós készülék kéményét nem lehet hozzá felhasználni!

A gázkazán vezérlése

A mai digitális világ a gázkazánok belsejében is megmutatkozik. A korszerű elektronikus vezérlés számtalan külső tényezőt figyelembe vesz, paraméterezhető, a felhasználó igényeihez hangolható. Némelyik öntanuló rendszerű – megtanulja az épület hő tehetetlenségét – így adva meg a lehetőségét az igazán kiegyensúlyozott, a külső hőmérsékletváltozást előre bekalkuláló szabályozásnak. Különösen egyenletes, nagy intenzitású felfűtésektől mentes üzemmód érhető így el, ami sokkal takarékosabb, mint amit a hagyományos tekerős termosztát nyújt.

A külső hőmérsékletérzékelő alkalmazása pedig különösen gazdaságos megoldás, mert viszonylag kis beruházási költségű és nagyon jól javítja a komfortérzetet is az energia megtakarítás mellett. A korszerű elektronikával rendelkező kondenzációs kazánok illetve a magas minőségű programozható digitális termosztátok természetesen ma már szinte mind fel vannak készítve a külső hőmérsékletérzékelő fogadására.

A meleg víz előállítása gázkazánnal

 A legelterjedtebb gáz bojler vízmelegítők és a kombi gázkazánok átfolyós üzemmódban állítják elő a meleg vizet. A készülék érzékeli a meleg vízcsap megnyitását, begyújtja a lángot és másodperceken belül produkálja a kívánt meleg vizet. A probléma az átfolyós üzemből adódó korlátos vízmennyiségben van. A szokásos előállítható víz mennyiség 10-12 l/perc, ami igazán csak egy fürdőszoba és egy konyha kiszolgálását teszi lehetővé, nem is egy időben. A mai igények több szinten lévő és több fürdőszobáról, nagy sarokkádról is szólnak, amik ezzel a vízmennyiséggel nem – vagy csak nagyon sok kompromisszummal – szolgálhatóak ki. Ezekre az igényekre a megoldás a tárolt meleg víz mennyiség, amit a fűtő gázkazán melegít fel. Ugyan egy időben nagy divat volt a kéményes gázbojler – nyílt égéstérrel és jó nagy kéményveszteséggel – de hamar átvette a helyét az indirekt tárolós megoldás.

Sok készülékgyártó megjelent beépített tárolós gázkazánjaival, melyek átmentet képeznek az átfolyós rendszerű kombi készülék és az indirekt tárolós kis hő központok között. Nagyobb mennyiségű meleg víz elvételt tesznek lehetővé és cirkulációs vezeték kiépítésére is lehetőséget adnak.

Az igazi megoldás a több fürdőszobás családi házak számára a legalább 100 literes űrtartalmú indirekt tárolós kondenzációs kazán, külső hőmérsékletérzékelős, heti programos vezérléssel. Van lehetőség nagyobb tároló több hőcserélővel való ellátására is, így csatlakoztatható pl. napkollektorra vagy levegős hőszivattyúra is. A korszerű kondenzációs kazánok vezérlése általában két fűtési kör különálló szabályozására van felkészítve. Két külön radiátoros szint vagy egy padlófűtéses és egy radiátoros kör vezérlése megoldható.

Több, egymástól távoli vízvételi hely esetén nagyon sok vizet ki kell folyatni addig, amíg odaér a meleg víz. Erre a problémára jelent megoldást a cirkulációs vezeték, mely a tárolt meleg vizet a felmenő strang vezetékekben megkeringteti. Így a vízcsap megnyitását követően a víz csak az ágvezeték hosszát kell legyőzze, szinte azonnal van forró víz. Ma már minden – a kondenzációs gázkazán technológiája is – a megtakarításról szól, ezért érdemes vezetéket megfelelően vastag és korszerű szigeteléssel, a cirkulációs szivattyút pedig időzítéssel ellátni.

Kondenzációs gázkazán

Kondenzációs gázkazán

A füstgázokban található rejtett hő felhasználása esetén, akár 30% megtakarítás érhető el. Ajánlott a kondenzációs gázkazán készülékre való váltás, ugyanis jelentős energiamegtakarítást érhetünk el az addig használt radiátorok megtartásával, csupán a gázkazán cseréjével. kondenzációs gázkazán kondenzációs gázkazán kondenzációs gázkazán

A legmodernebb generációt képviseli a kondenzációs gázkazán, jóval magasabb hatásfok elérése lehetséges ezzel a készüléktípussal. A füstgázban található vízgőzt is hasznosítja, így érhetik el a kiemelkedő hatékonyságot a kondenzációs gázkazán készülékek.

Külső hőmérséklet-érzékelős termosztát használatával garantál a megtérülés kondenzációs gázkazán esetén. Ha padló-, és falfűtési rendszerhez keres gázkazán készüléket, a kondenzációs kazán készüléktípust ajánljuk Önnek. Esetleg ha nem találja a megfelelő kondenzációs gázkazán készüléket, hívja bátran ügyfélszolgálatunkat, és kérjen ajánlatot. A kondenzációs gázkazán ára kiemelten fontos vásárlás esetén, így nálunk biztos jó helyen jár!

Kondenzációs gázkazán
Akció
A
Ingyen szállítjuk Ariston Clas Premium EVO 24 EU ERP kondenzációs gázkazán kombi
Akciós ár: Ariston Clas Premium EVO 24 EU ERP kondenzációs gázkazán kombi Ft
Régi ár: 273 134 Ft
Azonnal elvihető
Akció

Fali gázkazán

Fali gázkazán

Elmondható minden fűtési rendszerről, hogy áramlási körök találhatóak bennük, melyeket szivattyú működtet. Nincs két egyforma ellenállású fűtési kör, ez függ a hosszától, a keresztmetszetétől, és természetesen a benne található hőleadó méretétől. A víz arra áramlik, amerre könnyebb haladnia.

Hibásan beállított fűtési rendszer esetén, a távolabbi körökön kevés víz áramlik, és a fali gázkazán készülékhez közelebb helyezkedő, rövidebb, kisebb ellenállású fűtési körökön fordul meg a víz. A fali gázkazán készülékek nagy teljesítménye üzemelnek, de az előállított többlet leginkább a közelebbi radiátorokon folyik keresztül. Persze ezen radiátorok esetén nem tudja nagyban növelni a teljesítményét, mert eddig is megfelelő hőmérsékletűek voltak. Ily módon nem gazdaságos egy fali gázkazán működtetése.

Fali gázkazán

Gázkazán forróvíz-tárolóval

Gázkazán forróvíz-tárolóval

Ezen gázkazánoknak két típusa létezik: rétegtárolós gázkazán, és indirekt tárolós gázkazán. A rétegtárolós gázkazán esetén a használati melegvíz vétele a tartály tetejéről történik, ezáltal azonnal a rendelkezésünkre áll a megfelelő hőmérsékletű víz. Ha párosítjuk ez a kondenzációs technikával, akár 15%-al is megnövelhetjük a hatásfokot.

Az indirekt tárolós gázkazán egybegyúrja a tárolós-, és az átfolyós rendszerek előnyeit. Küllemre talán inkább villanybojlerre hasonlít a legjobban, ám itt a víz egy hőcserélő spirálon melegszik fel, nem pedig egy elektromos fűtőszálon. Az összes tároló megfelelő szigetelést kap, így a hőveszteségről szinte nem is beszélhetünk.

Gázkazán forróvíz-tárolóval

Álló gázkazán

Álló gázkazán

Azoknál az épületeknél, ahol szükség van a nagyobb fűtési hőteljesítményre, rendszerint álló gázkazán készülékeket alkalmaznak. A fali gázkazánnal ellentétben az álló gázkazán esetén nagyobb hőteljesítményről, és tartós, rendkívül erős öntöttvas belsőről beszélhetünk. Az álló gázkazán általában kéményes szerelésű, így ajánlott szénmonoxid riasztót felszerelni az épületben.

Álló gázkazán

Minikazán

Minikazán

Ha szeretne gázkazánt konvektora helyére felszerelni, ne keressen tovább! A konvektor helyére könnyedén telepíthető minikazánok nagyban hozzájárulnak a régebbi lakások fűtéskorszerűsítéséhez, ahol nincs lehetőség kéményes kazánt felszerelni. Ez esetben a parapetes minikazán lesz Önnek a megoldás!

Minikazán