Utoljára megtekintett termékek Összes
nincs

Fűtés beszabályozás áramlási szempontból házilag

A fűtési rendszerben áramlási körök működnek, amikben szivattyú keringteti a vizet. Minden fűtési körnek más az ellenállása, ami a hosszától, keresztmetszetétől és a benne lévő hőleadó (radiátor vagy padlófűtéscső) méretétől függ. A víz nem buta, arra halad amerre neki a legkönnyebb áramlani.

A rosszul beállított fűtési rendszerben, a kazánhoz közel lévő rövidebb, kisebb ellenállású fűtési körökön fordul meg a víz, és a távolabbi körökön csak kevés víz áramlik . A kazán nagy teljesítménnyel működik, de ez a többlet nagyrészt a közel lévő radiátorokon halad keresztül. Ezeknek már alig növeli a teljesítményét, hiszen eddig is melegek voltak. Túlfogyasztás keletkezik, nem gazdaságos!

Egyszerű utólagos beszabályozással el kell érni, hogy a fűtési köröknek közel azonos áramlási ellenállása legyen.

Radiátoros fűtéseknél az ellenállás mértékét utólag imbuszkulccsal vagy csavarhúzóval nekünk kell beállítani.

radiátor szelepek közül az alsót – amit visszatérő szelepnek hívnak – általában imbuszkulccsal lehet állítani. Azért nem jó a felső tekerőgomb, mert a családtagok napokon belül el fogják tekergetni…

A kazántól legtávolabb lévő körökben a radiátorok alsó szelepét teljesen ki kell nyitni, és közeledve mindegyiken egy kicsit fojtani kell. Párszor persze végig kell menni az egészen, de átlagban egy óra alatt elérhető, hogy minden radiátor egyformán meleg legyen.

Padlófűtés esetén elterjedt megoldás az osztó-gyűjtőre szerelt kis rugós mérő eszköz, mely mutatja a fűtési körök  ellenállását.

A fent látható rugós eszközök jelzik, hogy melyik körben milyen áramlási ellenállás uralkodik, és lehetővé teszik a szabályozást egymáshoz képest. Lényeges dolog a beállítás, mert a padlófűtéscsövön átáramló víz mennyisége lecsökkenhet a hosszabb körökön és hiába nyitjuk ki a szelepet akkor sem fog rajta elegendő víz áramlani.

Létrehozva
2014. április 4. 10:57